Bazilika

Helyén már a középkortól templom állt, amely a török idők alatt mecsetként funkcionált; ezt az 1820-as években lebontották. Pyrker János egri érseknek szorgalmazta, hogy méltó érseki székesegyház épüljön Egernek.

Hild Józsefet kérte fel a tervek elkészítésére. A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg, és 1837. május 6-án szentelték fel.
Bejáratát oszlopcsarnok hangsúlyozza, melynek 17 méteres korinthoszi oszlopain timpanon nyugszik. E fölé emelkedik a magasított oromzat, amelyen 3 allegorikus szobor (Hit, Remény, Szeretet) áll. A homlokzati szobrokat, a belső tér reliefjeit és az angyal szobrokat Marco Casagrande olasz szobrász faragta. Nyugati végén két 55 méteres torony magasodik, négy haranggal. Közülük a legnagyobb 6015 kg-ot nyom, és ezzel a harmadik legnagyobb harang az országban. A bazilika külső hossza 93 méter, szélessége 53 méter. A templom külső falán több dombormű található, odabent további huszonnégy. A főbejárat előtti lépcső mellett négy szobor sorakozik:Szent István, Szent László, Péter apostol és Pál apostol. A templom mennyezetfreskói 1950-ben készültek el. A jelenlegi szentélyt és márvány szószéket 1910-ben  fejezték be. Az oltárkép Olajban főtt Szent Jánost ábrázolja, 1832-ben a bécsi Josef Danhauser festette.
A főszékesegyház 1970-ben nyerte el a Bazilika címet.
Jellemző méretei: A hossza 90 m, a kupola 40, a torony 55 m magas. Nagyobb egyházi ünnepek alkalmával 4-5000 főt tud befogadni.

Látogatási idő: hétköznap: 8.30-18.00 között, vasárnap 13.00-18.00. Belépő: felnőtt 300 Ft, diák, nyugdíjas 100 Ft. Istentiszteletek alatt a templom turisztikailag nem látogatható.
Május 15–október 15. között mindennap orgona koncertet hallhatnak az érdeklődők. (H.–Szo.: 11.30–12.00, V.: 12.45–13.15.) Belépő: felnőtt 800 Ft, diák, nyugdíjas 400 Ft