Szépasszony-völgy

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy Eger legnagyobb kiterjedésű pincesora. Ma használatos nevének eredetéhez legendák sora kapcsolható. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint maga a „Szépasszony” egy Vénuszhoz hasonló istennő volt, akinek az áldozatot mutattak be a környékbeli lakosok a völgyben. A másik legenda szerint, a név egy valós személyhez köthető, mégpedig egy, a környéket úri villában lakó hölgyhöz, aki szépségével elbűvölte a környkébeli férfiakat. A helység a 19. század derekáig azonban Koháry István gróf nevét viselte, megemlékezvén hőstetteire, melyet a törökkel szemben vívott harca során vitt véghez.
Arról, hogy az első pincék melyik évben épültek meg, fennmaradt írásos források nem tesznek említést, ám minden bizonnyal az 1770-es évek elejére tehető az első helység kiépülése. A völgy úgynevezett Öregsorának kialakítás minden bizonnyal 1774-ben kezdődött meg, még hozza az akkori földtulajdonos, Barkóczy püspök jóvoltából, aki felismerte a gazdasági lehetőséget a bor készítésében. Ezt követően gombamód szaporodtak, a bor tárolását tökéletesen szolgáló pincék, melyek, mai, végleges struktúrája a második világháború utáni földreform során alakult ki. A régi pincék közül, még mai is megtalálható pár olyan, melyek különböznek a többitől, hiszen máig viselik a tufába vésett építési dátumot, illetve a legkülönfélébb díszítési formákat.
A borospincék szinte mindegyikét riolittufába vésve alakították, mely anyagnak legfontosabb tulajdonsága hogy kiválóan alakítható, és az év  bármely szakaszában képes állandó, 10-15 fokos hőmérsékleten tárolni a bort. Ezen kialakítású pincék azért  kuriózumnak számítanak az országban. Mert bár, földalatti pince sok régióban található az országban, legtöbbjük azonban téglából vagy kőből van kiépítve.
A méltán híres Szépasszony-völgy az egyik kedveltebb idegenforgalmi hely a régióban. A fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően a borospincék mellett ma már szabadtéri színpad, igényesen kialakított, főzési és nyársalási lehetőséget is biztosító park, vendéglátóegységek, szálláshelyek, valamint koncertek és egyéb szabadidős programok várják a vendégeket

Jellegzetes egri borfajták

Olaszrizling

Üde zamatú, olyakor keserűmandulára emlékeztető, markáns savú, kesernyés utóízű fehérbor. A borvidék termelői és borászai általában száraz borként hozzák forgalomba. Önállóan, aperitifként is fogyasztható de főként sertéshúshoz és sajthoz ajánljuk. 10-12 °C-on fogyasztani.

Leányka

Az egri borvidék egyik legismertebb fehérbora. Rendkívül kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, gazdag zamatú, kissé lágy, tüzes, de mégis kedves fehérbor. Könnyebb előételekhez, fehérhúsokból készült ételekhez, halételekhez ajánljuk 10-12 °C-on fogyasztani.

Muskotály

A friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó, aranysárga színű, gazdag zamatú, kissé lágy, tüzes, de mégis kedves félédes fehérbor. Gyümölcsökkel elkészített szárnyas ételekhez, könnyű desszertekhez ajánljuk 10-12 °C-on fogyasztani.

Egri Csillag

Az egri borásztársadalom száz év elteltével, 2010-ben elérkezettnek látta az időt, hogy megkeresse az egri bikavér fehér párját. Az elfogadott és mindenkire kötelező termékleírás szerint az Egri Csillag a markáns kárpát-medencei fajtákra: az olaszrizlingre, a hárslevelűre, a leánykára, a királyleánykára, a zengőre és a zenitre épül, melyek a bor legalább 50 százalékát teszik ki, még az illatos fajták (pl. cserszegi fűszeres, zefír, irsai, tramini, ottonel muskotály) aránya nem érheti el a 30 százalékot.

Bikavér

Egyike a legismertebb magyar vörösboroknak. Legendák szerint nevét a törököktől kapta, aki a harcok során látták az újra és újra megújult erővel küzdő egri vitézek bajszán lecsorgó vörös nedűt, melyet a bika vérének gondoltak. Készítése erősen kötött, legalább 3 féle vörös szőlőt kell tartalmaznia. Élénk, rubin színű, illatában a gyümölcsösséget, savaiban férfiasságot mutató, de mégis bársonyos harmóniájú, száraz vörösbor. Főként vad és marhahúsokhoz, fűszeres ételekhez ajánljuk. Ideális fogyásztási hőmérséklete 16-18 °C.

Kékfrankos

A borvidék legnagyobb területén termesztett kékszőlőből készült, mélyszínű, testes, diszkrét gyümölcsillattal bíró, tanninban gazdag  félédes vörösbor. Üde, enyhén savas jellege az idősebb boroknál ízharmóniában oldódik fel. Fogyasztását desszertekhez ajánljuk 16-18 °C-on

Cabarnet sauvignon

Az egri borvidék vulkanikus eredetű ásványi anyagokban gazdag, hőforrás közelében termő kékszőlő fajtájának vörösbora. Élénkvörös színű, diszkrét gyümölcs és mandula ilattal bíró kissé fűszeres, harmonikus száraz vörösbor. Marhasültekhez, vadételekhez, egyes aromás sajtokhoz ajánljuk 16-18°C-on fogyasztva.